Ez az a pillanat, amikor azt kell mondjam, nem értem, minek találták fel a kábítószereket. A ZENE a legjobb, és fel sem kell találni, ki sem kell csempészni, mert VAN. ITT és MOST. Mint a MINDFLOWERS, akik talán sokaknak semmit sem mondanak, mint zenekarnév, de abban a pillanatban, hogy kik is, honnan, s miért: Szendőfi Balázs (ex- Dethroners), Nagy Zsolt (közreműködő a Dethroners-nél, Fogarasi János tanítvány)), Gáspár Gergely dobos (akit érdekel, ki ő, járjon utána, nem fair a felmenőivel reklámozni), és Szentpál Zoltán gitáros (Szekeres Tamás tanítvány), valamint Balázs kedvese, Horváth Flóra (hegedű - hú, de hogyan!!!), már talán felvillantanak valamit...
Nos: adva van egy magyar négyesfogat, kitűnő zenei tudással, fantáziával, élményekkel, áldással, hangulattal, érzéssel. Van pár hangszerük, pár melódiájuk, néhány "üres" sáv a lemezen, ahová felférnek a dalaik. Adva vannak, és aratnak.
Aki olvasni szokta, miket, kikről, hogyan írok, az tudja, nem a hetvenhatezredik utánzat-csapatokat szeretem, hanem az egyedi, egyszeri, nagyszerű és értékes zenéket. Na a MINDFLOWERS ilyen. És magyarok. Egy olyan kiadó - a Periferic - csapata, akik a Solaris nevét is öregbítették (vagy fordítva?), szóval ha máshonnan nem, a Solaris lemezekről feltétlenül ismerős a piros napszemüveges malac embléma...
Kilenc instrumentális nótát tár fel a lemez, na nem egy háromperces összeállítású slágerzsákot, hanem a 6-7 perces átlaggal eléggé beleivódva a "kötelező" progrock számhosszakba egy csodálatosan változatos és kiváló tudásról tanúskodó ajándékcsomagot!
Ha már stílust hoztam fel, bár nem könnyű dolog hasonlítgatni, beforgatni, megbélyegezni, ők igenis azt a klasszikus progrock / jazzrock irányt vették célba, amitől mára DT lett a DT, amitől ma az ember szívesen hallgat egy "öreg" McLaughlin, vagy Yes albumot, amitől változatossá lesznek a "nagy nevű rock előadók" szupergroup-összeállítású albumai, mindezt ők egy anyagon - felvállalva a kevesebb hazai eladott példányszámot is akár - megtettek!!!
Rendkívül kifinomult, fülnek és léleknek egyaránt tetsző dalokkal kápráztatnak el, és egyetlen pillanatig sem esnek túlzásokba, olyan kompozíciókat tettek az albumra, amik egytől-egyig végtelenül emberiek, a dalokról szólnak, nem a zenei tudásról, holott igazán bőven van a srácoknak az utóbbiból is! Még akkor is nagyon modern az album, ha köteles vagyok az "aranykorra" hivatkozva emlegetni a hetvenes évek erős hatásait, hiszen attól függetlenül, hogy abból építkeznek, egyetlen pillanatra sem homályosul el a huszonegyedik század korszerűsége. Ezt viszont nem a divatbandák technika-áradatával, hanem az örökkévalóságnak készült hangzásvilág megragadásával érik el!
Már az első nótában, a "Red Spider"-ben felvonultatják ötletességük és tudásuk javát, finom, szerelmes ujjakkal illetve Euterpé-nek, a Zene múzsájának érzékeny testét. Van az albumon gyertyafényes vacsorákhoz való, szinte romantikus darab, a második nóta, a "Falling" - ami nyugodtan lehetne mondjuk Pat Metheny akármelyik lemezének büszkesége is. Van a már említett DT világához közel álló dal, a harmadik, a "Sick Spirit", azonban megmaradva teljesen emberinek és őszintének, híven tükrözve a cím felzaklatott 'beteg szellem'-ét: hol olyan puha, mint a frissen hullott hó, hol meg olyan kemény, mint a jeges szél, ami felkapja, hogy falakat építsen belőle. De mind a kilenc dal egy-egy külön világ, külön varázslatokkal, amik a fantáziát szárnyakra emelik, hangulatokat, érzéseket adnak át. Instrumentális struktúrái történeteket mesélnek, epikusak, de mindezt megragadó líraisággal teszik, s ha valaki képzelőerővel áldottan hallgatja, "hunyt szemekkel" (Dylan Thomas), képessé válik annak az élménynek az átélésére, amit a srácok a zenéjükkel adnak, darabokat a saját lelkükből, képeket a saját emlékezetükből, érintéseket, illatokat, ízeket, lágyan hullámzó fényt, szellőt, ami magával ragad az égbe, hogy szabadon szárnyalhasson a Zenével!
Tényszerűségét tekintve mind a négy srác, Szendőfi Balázs: bőgő, Chapman stick; Szentpál Zoltán: gitár; Nagy Zsolt: billentyű; Gáspár Gergely: dobok - no meg hegedűn Horváth Flóra és különféle ütősökön Kovács Tamás is - osztályon felüli zenét, játékot produkál, a lemez remekül is szól, szóval ha csak egyetlen pillanatra is már valaha megérintett a progresszív zene, ez a lemez telitalálat lesz neked!
Közeleg a Karácsony. Ha meg akarod lepni kedvesedet egy csodás albummal, itt a remek alkalom, de ha csak magadnak akarsz örömet szerezni, akkor is, sétálj el a legközelebbi üzletbe és vedd meg! De egy dolgot tarts szem előtt: sosem szabad kölcsön adni ezt a lemezt senkinek, mert nem fogod többé viszontlátni...

Gyebnár Mónika