A számítógépek világa - ahova a lemezetek szövegvilága visz - és maga a cd borító a kék színével egyfajta hűvösséget, távolságtartást sugall, pedig a zenétekre egyáltalán nem lehet azt ráfogni, hogy visszafogott és túlságosan hideg lenne. Mi erről a véleményetek?

KriS: Nézd, mi úgy érezzük, hogy a borítón valóban sikerült egyfajta hűvösséget érzékeltetni – nem tagadjuk – de szerintünk ez nem jellemző a lemez egészére. Vannak dalok, amelyek szövegvilága egy sajnálatosan hideg és pesszimista jövőképet tár elénk: inhumatitás, szeparálódás, elgépiesedés, és ehhez csakis effajta borítóképeket lehetett párosítani. Azonban sok dal épp az ellenkezője ennek (pl.: bloom, ain’t, l’image, stb.…) amelyek alapvetően pozitív, legalábbis teljesen emberi érzelmekről szólnak. Ez a kettősség egyébként végig jelen van az anyagon, mind zeneileg, mind szövegileg.

Az a.c.i.d. rendkívül koncepciózus, átgondolt alkotás. Mindenben ilyenek vagytok egyébként? Például a színpadi előadást is pontosan eltervezitek? Mennyire jellemző a lazaság a zenekarra?

KriS: A lemez dalai kb. 3 évet ölelnek át, vagyis volt időnk dolgozni a számokon, sokat közülük még a stúdióban is csiszolgattunk. A net.com illetve a bloom már lassan több, mint 3 éve készültek, mondjuk alapvető szerkezeti-hangszerelési változtatásokat nem csináltunk rajtuk, inkább az apróbb, kiegészítő dolgokon (effekteken,samplereken) agyaltunk sokat. Viszont vannak dalok, amelyekhez elég spontánul, hirtelen jöttek ötletek a stúdióban. Mondtuk is, hogy „hú,de bátrak vagyunk, biztos, hogy maradjon?” Ha-ha! Egybként én úgy érzem, hogy dalírásban egyre természetesebben működik a dolog, nem agyaljuk szét a témákat, a tapasztalat az, hogy a spontán ötletek a legerősebbek. Persze nagyon sok apró részlet van, amelyeken aztán dolgozni kell, nincs mese…
A színpadi megjelenés eltervezett dolog, aztán hol meg tudjuk valósítani, hol nem. Többnyire nem… J 100%-osan meg van tervezve/kitalálva a “nagyszínpados image” is – szerintünk rendkívül egyedi, látványos és súlyos „lenne”, csakhát nem igazán van olyan hely az országban ahol meg lehetne csinálni. Sajnos…

Mennyi ideig csiszoltok egy-egy dalt?

KriS: Ahogy mondtam, elég változó. Van ami hónapokig készül, van ami hamar összeáll. A számokat többnyire otthon írom, nagyjából elkészül egy erős váz, ami aztán elkerül a többiekhez, végül próbán alakul ki a végleges verzió. Amire még egy lapáttal a stúdióban is „rádolgozunk”, belekerülnek az extrák!

Régebben fontos volt a koncertjeiteken, hogy milyen vizuális látvány kíséri a zenét, stroboszkóp, tévé, stb. Vannak most ilyen irányú terveitek? Milyenek lesznek látványilag az őszi koncertek, miféle meglepetésekre számíthat a közönség?

KriS: A tévés színpadkép sajnos klubokban nem valósítható meg, úgyhogy az nem nagyon lesz, legfeljebb a nagyobb helyeken. Ennek ellenére látvány mindig van! J Valami plusszal mindig megpróbálunk előhozakodni, mindig kitalálunk valamit, nem kell aggódni! A fény dolgok elég jól meg vannak szervezve, külön ember jött már a tavaszi turnéra is, aki csinálta a fényt. Ismeri jól a számokat, tudja, hogy mikor mi jön, és elég jól összhangba kerül így a zene és a fénytechnika. – a júliusi WIGWAM-os lemezbemutatóra val.szeg sikerül egy még látványosabb performance-t produkálni (kivetítő, több fény stb.)

Mennyire fogadta be a közönség annak idején az after@all koncerteken felbukkanó látványelemeket? Volt olyan koncert, ahol nagyon nem értették mit akartok sugallni ezzekkel a külsőségekkel?
KriS: Hát igen… J Tudod, szomorú ezt mondani, de itthon az emberek túlnyomó többsége nem igazán nyitott az új, általa nem megszokott dolgokra. Akinek tetszik – hál’ Istennek nagyon sokan vannak – az elkötelezett rajongó lesz, akinek meg nem az sose fogja megszokni…

Minket ilyennek kell megszokni…

Milyen költségvetéssel indultok neki ennek az őszi országjárásnak, milyen nézőszámra számítotok?

KriS: A nézőszámok egyre jobbak, persze vannak erősebb és gyengébb városok is. Tavasszal pl. Gödöllő, Nagykálló, Pécs elég jó volt. Megyünk is vissza!!! J Lesz sok olyan város is, ahol még nem játszottunk, pl. Békéscsaba, Szarvas…A gázsi lassan már “emberi” összegnek tekinthető, de itt-ott azért meg kell küzdeni,hogy ki legyünk fizetve.

Mennyit improvizáltok koncerteken?

KriS: Hát, ha rontunk… J Egyébként nem nagyon, a számok olyanok, hogy nincs túl sok lehetőség az improvizálásra. Persze feelingesebb bulikon, amikor elengedjük magunkat néha előfordul. Inkább arra törekszünk,hogy minél pontosabban játszuk el a lemezanyagot, úgy, ahogy a lemezen is hallható. – bár egy két koncerten, egy abszolút ott helyben improvizált „dal” nyitotta introként a koncertet (mer’ éppen nem volt sampler az introhoz, haha)

Számomra az tetszik nagyon a zenétekben, hogy minden egyes dalban ezerféle hangulatot képesek voltatok megjeleníteni. Ha zeneileg nem is, de más értelmezésben egyfajta "lelki" rokonság kimutatható a svéd Pain Of Salvationnel. Ti mit gondoltok erről?

KriS: Lehet, hogy szégyen, de én kb. 2 számot hallottam összesen a PoS-től. J Egyébként nagyon örülök,amikor valaki azt mondja, hogy különböző hangulatokat, érzéseket keltettek benne a dalok, ugyanis mi is törekszünk arra, hogy minél változatosabbak, színesebbek legyenek a számok. Nem lehet egy skatulyába rakni őket, és ez szerintem jó.

Nem csak zeneileg ezer hangulatú a lemez, hanem az énektémák, hangok terén is. (nem az effektekre gondolok :)) ) Szabolcs, vagyis KjU:, mikor fedezted fel, hogy jó hangod van? Énektanárhoz jártál? Kiket tartasz példaképnek?

KjU: Köszönöm a „bókot” és annak azért örülök, hogy többen így látják, hogy sokszínű az after@all és ehhez az énekdallamok, hangszínek és énekeffektek is hozzájárulnak. Nem fedeztem én fel soha hogy jó hangom van, ezt másoknak (külső füleknek), hozzáértőknek és abszolút laikusoknak kell megítélni. Talán azt mondhatnám, hogy amikor elkezdtem énekelni „komolyabban”, a feldolgozások megtanulásánál / előadásánál mindig a maximális „hűségre” törekedtem, és észrevettem (mások is) hogy elég jól sikerül reprodukálnom(nunk) a dalokat, legyen az Faith No More / Dream Theater / vagy akár Pantera (még régebben J ), tehát majdnemhogy „kényszerből” próbálgattam sokféle stílusban és technikával énekelni, amit azóta is folyamatosan fejlesztek. Sajnos még nem voltam énektanárnál (eddig minden autodidakta módon ment), de éppen mostanában gondolkoztam / tervezem hogy megkeresek egy komolyabb tanárt, hiszen fejlődni mindig lehet és kell, csak van egy olyan szint amikor az ember magától már nem nagyon tud.
Nekem általában nem csak énekesek, hanem énekes / dalszerzők a „példaképeim” - Énekesek (énekhang és „tudás” miatt) az ezerhangú Mike Patton, Chris Cornell az „isten”, a hihetetlen állóképességű és fátyolos hangú Buddy Lackey, Layne Staley a legnagyobb (R.I.P.), a „beteg” J Maynard Keenan, régebben Anselmo (amíg tisztább volt a hangja és többet énekelt J ), STING, George Michael, stb.
Magyarok is vannak akiket szeretek és nagyra tartok (elég kevés L ): Czutor Zoli (NYERS), egyre inkább Barney a Unitedből, Roy, egy kicsit Ákos is, na és Cserháti meg Charlie (ők inkább tudás/technika miatt)

Régebben voltak Faith No More-estek, ahol KjU: és Pityesz (FreshFabrik) voltak az énekesek. Számíthatunk még ilyen koncertekre?

KriS: Mostanában teljesen lekötnek minket az after@all dolgai, úgyhogy nem nagyon férnek bele az FNM estek. Tavasszal volt 1 vagy 2 ilyen buli is, de aztán kezdődött a turné, most már jönnek a nyári fesztiválok…Persze nem szűnnek meg ezek az este teljesen, lesz még FNM tribute! After@all koncerten is néha becsempészünk 1-1 FNM feldolgozást a műsorba.

Arról a néhány új dalról mesélnétek pár szót, amelyeket direkt a lemez megjelenése miatt kellett írnotok? Tulajdonképpen hány évet ölel fel ez a lemez?

KriS: Tévedés ne essék, nem új dalok ezek, csak nem erre a lemezre szántuk őket! A _dustin , a _Hoffmann, és a FreakAzoid is már második lemezes dalnak volt betervezve. Tulajdonképpen jobb is, hogy így alakult a helyzet, mert sokkal erősebb lett a lemezanyag ezekkel a számokkal. A lekerült témák meglehetősen régiek voltak, nem igazán képviselték még azt az irányt, ami ma az after@all . Summa summarum:egységesebb, jobb így az egész cucc. – nem túl sokat, az egy két viszonlyag régebbi dalt kivéve (net.com, bloom) teljesen friss a lemezanyag (max. 1 éves dalok vannak benne)

Az utolsó dal az ain't magyar verziója. Annak idején eszetekbe sem jutott, hogy magyar szövegeket írjatok?

KriS: Nem jellemző. Ez a fajta zene elég nehezen képzelhető el magyar énekkel. Persze meg lehetne csinálni, biztosan érdekesen szólna, de mi inkább maradunk az angolnál. Fontos indok az is, hogy mivel igazándiból főleg külföld felé orientálódunk, ott elképzelhetetlen az, hogy ne angol nyelven szólaljanak meg a dalok. Az Ain’t volt az a szám amire azt mondtuk, hogy oké, nézzük meg mi jön ki belőle. Meg a kiadó is szorgalmazta, hogy legyen egy bonus track eredeti nyelven a lemezen, külföldön szeretik az efféle dolgokat.

Egy gitáros barátom mondta, hogy számára sosincs olyan, hogy egy számára azt tudná mondani, hogy tökéletes. Ti hogy vagytok ezzel, a végtelenségig tudnátok finomítgatni a dalokat, vagy van egy olyan pont, amikor azt mondjátok, ide most már egy hangot sem többet?

KriS: Nincs! Ha-ha! Nekem személy szerint sosem áll le az agyam, mindig tudnék még valamit hozzárakni a dolgokhoz, de hát egyszer csak be kell fejezni egy számot, vagy egy felvételt! Mondjuk „túldolgozni” sem előnyös egy dalt, vagy akár egy teljes lemezt, hiszen elveszhet az ereje, az egysége. – számomra sincs olyan hogy tökéletes, mert olyan talán nem is létezik, de olyan van (és szerencsére elég sokszor) hogy nem nehéz azt mondani, hogy most ez nagyon jó, sőt optimális, azaz a lehető legjobb. A lemez legtöbb dalánál azt érzem, hogy - személy szerint - most sem tudnék jobb énektémát dallamot, ötletet írni abba a dalba, tehát elvileg az ott a lehető legjobb „verzió” – Ilyen szempontból nem dolgozzuk túl a számokat, Ákososan szólva sikerül „elengednünk a dalok kezét”. Ami nagyon nehéz, az a keverésre, techinkai / produkciós dolgok végére pontot tenni (editálás/effektek, apró nüansznyi de fontos kis ötletek) EZ okozott nekünk is inkább „gondot”

KjU stúdiójában vettétek fel a lemezt. Mennyi időt vett igénybe felépíteni a stúdiót, milyen berendezésekkel fogod fejleszteni a jövőben? Vállalsz más zenekaroknak hangmérnöki, produceri munkát?

KriS: Már 5-6 éve építgetem / építgetjük a superS3ONIQstudio-t (a többiek is hozzájárulnak eszközökkel / munkával, főleg KRiS meg Jani - ööö azaz Superator haha). Egy két éve megy komolyabban a munka (ECLIPSE promo EP, Neural Booster LP, DogDays promo EP, Abyss, Spacemakers stb. anyagai) és színvonalilag a „csúcsot” eddig az A.C.I.D. elkészítésével értük el, persze azóta is fejlődik a stúdió (mind tapasztalatilag / „szakmailag” + az eszközpark is folyamatosan bővül), igyekszünk mindig egyre jobb felvételeket készíteni a zenekaroknak és persze magunknak is. A „produceri” munka a saját albumunkon kívül általában inkább rap, danceflloor, remix projecteknél jelentősebb. Persze a rock/metal zenekarok is szívesen kérnek tőlünk ilyenfajta „segítséget”, KRiS és én ötleteket adunk, hangszerelünk, „feljavítunk” (vagy lerontunk haha). Akiket bővebben érdekel a stúdió, azok hívjanak bennünket, vagy írjanak emailt: soniq@chello.hu, (technikai részletek majd a weben ami nemsokára elkészül), szerettel várunk minden zenészt / zenekart.

A lemezfelvételnél segített "külső" fül a keverésnél vagy csak saját magatokra támaszkodtatok?

KjU: Sajna és szerencsére nem (azért szerencsére mert így mindent megvalósíthattunk + nem szólt bele senki J ). A végső hangzásért (keverés / mastering) csak KRiS füle és az én fülem a felelős J. Kisebb nagyobb szüneteket tartottunk a többórás/napos keverések / mastering között, így többnyire mindig kipihent és „friss” füllel folytathattuk a munkát (sokszor „másnap” voltak is meglepetések J ) Először úgy volt, hogy egy neves budapesti szakember csinálja a masteringet (és a keverés végén is segít) de időhiány / elfoglaltság miatt ez nem jött össze, nem várhattunk tovább le kellett adnunk a lemezanyagot. A következő lemez „producerei” is mi magunk leszünk, de biztos lesz „külső fül” is immár + a mastering-et sem mi csináljuk majd.

Kiket tartotok példaképnek, melyek az etalon-albumok számotokra?

KriS: Számomra 3 olyan zenekar van, akik szerintem nem tudnak hibázni : King Crimson, Tool, Meshuggah.
Mindhárom zenekar összes lemeze abszolút kedvencem. Rengeteg zenét hallgatok, a klasszikusoktól egészen a free jazz-ig, a prog.-tól az igényesebb popzenékig, mindent ami tetszik. Nekem az a legfontosabb, hogy értéke legyen a zenének. A műanyag maszlagoktól a falra mászom!!! – erről én már szóltam, zenekarilag: a Pantera – Tool – Soundgarden triumvirátus volt a csúcs egy időben, de azóta bővült a kör: FNM, Incubus, Alice In Chains, Depeche Mode (Martin Gore rulez!!!). Elég széles de egyben valamilyen szinten „kommersz” is az én zenei izlésem, (elég csak megnézni egy régebbi hamerrben megjelent TOP10-emet (haha), vagy a lemezborítón a köszönetrovatot), de bátran vállalom: Amúgyis mindenféle zenét „öntenek” a nyakunkba a ker.rádiók és zeneTVk, ha valami igényes és vmi megfog benne az nekem már jó.

Gondolkodtok már a következő lemezen ez még túl korai kérdés?

KriS: Természetesen egyre inkább gondolni kell rá, nem korai a kérdésed. Az új lemez dalai nagyon szépen alakulnak, lesz miből válogatni. A számok végleges formába öntése a nyáron lesz esedékes, szeptember 20-tól indul az őszi turné, ahol 3-4 új számot már biztosan fogunk játszani. A következő lemez megjelenését jövő nyár elejére tervezzük, nem akarjuk elkapkodni, 100%-os lemezt akarunk, és a számok alapján nagyon komoly új lemezre számíthat mindeni!

Valentin Szilvia