A lemez zenei anyagának első változata 1999 áprilisában egy alkalmi fellépésre készült. Az akkor még tisztán elektronikus zene később átdolgozásra került, ami a mai trendnek megfelelően szimfonikus betétek beillesztését jelentette. Ezek a betétek azonban nem a mai korban oly népszerű romantika dallam- és formavilágára épülnek, hanem a barokk mesterek zenei megoldásait követik, mind harmóniakezelésben, mind formatanában. Ez azt is jelenti, hogy a nagy szimfonikus zenekari hangszerelés helyett a barokk kamarazenekari hangszerelés lépett előtérbe. Ilyen módon az egyébként elektronikus rock német irányzatához tartozó zene egészen más arculatot kapott. A lemezen tizenkét szám található, melynek hangzása a lebegés érzetét kelti a hallgatóban, melyet néha megtör egy-egy múltidéző barokk betét. Így a két zenei stílus éles kontrasztot alkot egymással, összekapcsolódásukban pedig hidat képeznek múlt és jövő között.
Hell Tibor - billentyűs hangszerek
Közreműködik:
Nagy Zoltán - gitár
Popovics László - ütőhangszerek