Bejelentkezés:
Név:
Jelszó:
Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció
Periferic Records - Stereo Kft.      H-1114 Budapest, Bartók Béla út 59.   tel.: +36-1-385-63-43   
StereoPeriferic@mail.datanet.hu
Méta
Magyarország
 
 
Bonchida - Hangfelvételek néptáncoktatáshoz folk

További részletek, nagyobb kép, tracklist Bonchida az erdélyi Mezőség nyugati peremén, Kolozsvártól északra a Kis-Szamos mentén fekvő falu, egykoron mezőváros. A XX. század végén lakosságának 57%-a román, 26%-a magyar, 17%-a pedig cigány volt. A települést a 13. század óta emlegetik a történelmi források. Eleinte Doboka, később Kolozs megyéhez tartozott. A széki sóbányákkal együtt királyi birtok volt, erre vezetett el a sószállító út. Megyegyűléseket is tartottak itt. Út menti fekvése az idők során többször hátránynak bizonyult, gyakran vált hadak prédájává (tatárjárások, erdélyi parasztfelkelés, kuruc háborúk, 48-as szabadságharc. Bonchida neve a 14. századtól fonódott össze a híres Bánffyakéval. Itt áll a család "erdélyi Versailles" néven emlegetett kastélya. Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.

Méta zenekar:
Salamon Beáta - hegedű
Nagy Zsolt - brácsa
Porteleki Zoltán - cimbalom
Mohácsy Albert - nagybőgő
Németh Ferenc - ének

Közreműködik:
Pál István - hegedű

Magyar táncrend
1.Lassú magyar
2.Sűrű magyar
3.Verbunk
4.Lassú csárdás
5.Gyors csárdás
Román táncrend
1.Barbunc (verbunk)
2.Fecioreste des (sűrű legényes)
3.Tiganeste (lassú csárdás)
4.Invirtita (forgatós)
5.Tiganeste iute (gyors csárdás)
Hozzászólás, vélemény (eddig 0 darab)
HHNTCD 03 CD 2003   2600 Ft
 
 
Sárköz - Hangfelvételek néptáncoktatáshoz folk

További részletek, nagyobb kép, tracklist A "tolnai" Sárköz Szekszárdtól délkeletre elhelyezkedő öt község: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Sárpilis néprajzi összefoglaló neve. A gazdag kultúrájú, jómódú tájegység a török hódoltság előtt a mainál jóval nagyobb területet jelentett, de népessége a hadjárások alatt megritkult, s a német betelepítések folytán csak ez az öt falu őrizte meg egységes kultúráját. Öntudatuk meghatározó eleme a református vallás, így a Bátán élő katolikusokat nem is tartják tősgyökeres sárközieknek. A török és kuruc háborúk pusztításai után nagyarányú szántóföldi termelést folytató, jómódra szert tevő községek élete a birtokviszonyok megmerevedése miatt befelé fordulóvá vált, jóllehet a legutóbbi időkig fennmaradt a baranyai, azonos történeti hátterű református falvakkal való házassági kapcsolatok hagyománya (leányvásárok). Gazdag népművészetük, szokáshagyományuk, táncéletük már a 19. században felhívta magára a népélettel foglalkozók figyelmét. Díszes népviseletük és gazdag folklórjuk máig az egyik legismertebb magyar népcsoporttá teszi őket. Sárköz színes, sokrétű, a régi és újabb jegyek szintézisét ötvöző és balkáni hatásokat is őrző tánckultúrája a nyugati, vagy dunai táncdialektus kelet-dunántúli aldialektusának sajátos színfoltja. Itt él a legfejlettebb magyar karikázó típus, a régi stílusú ugróstáncaink fejlettebb motívumkincsű, de kevésbé improvizatív típusa. Az eszközös pásztortáncok emlékei már elhalványultak, viszont feltűnik a Dél-Dunántúlon ritka, új stílusú, tánckezdő verbunk. A magyar nyelvterület nyugati felének leggazdagabb formakincsű friss csárdásai is itt ének, s gazdag lakodalmi tánckészlettel találkozhatunk.

Méta zenekar:
Salamon Beáta - hegedű, ének
Gera Attila - klarinét
Nagy Zsolt - brácsa
Porteleki Zoltán - cimbalom
Mohácsy Albert - nagybőgő
Németh Ferenc - ének

1.Decsi verbunk
2.Lassú csárdás
3.Friss csárdás
4.Cinege (ugrós)
Hozzászólás, vélemény (eddig 0 darab)
HHNTCD 02 CD 2000   2600 Ft