Özv. Horthy Istvánné, született Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, Magyarország utolsó kormányzójának, Horthy Miklósnak a menye 2013. április 18-án, 96 éves korában elhunyt. Ilona asszony a kormányzó fiával, Horthy Istvánnal 1940-ben kötött házasságot.
Férje tragikus halálát követően, élete végéig áldozatos munkával szolgálta apósát és a Horthy-családot. 2012 őszén a család jó barátját, Kocsis Sándort és Koltay Gábor filmrendezőt arra kérte, hogy Horthy Miklós kormányzó személyével, cselekedeteivel, valamint egyes korabeli történésekkel kapcsolatos emlékeiből táplálkozó gondolatait még egyszer, utoljára, kamera előtt összefoglalhassa.
2012. november 4-én budapesti otthonában Ilona asszony felolvasta utolsó üzenetét. Azt kérte, hogy ez a felvétel a Horthy Miklósról készített dokumentumfilm néhány részletével egészüljön ki, és csak halála után jusson el a közönséghez.
Özv. Horthy Istvánné teljes életet élt, fontosnak tartotta, hogy a tudatlanság, a szándékos félremagyarázások, sőt a tendenciózus hazudozások korában - a személyes tanúságtétel által - mindez hozzájáruljon a nemzettudat pislákoló lángjának felélesztéséhez, valamint az általa megélt történelmi időkkel kapcsolatban, a való igazság megismeréséhez.
Az Utolsó üzenet kiegészül Özv. Horthy Istvánné 90. születésnapi köszöntésének felvételeivel, amely szintén először kerül a nyilvánosság elé.

A Vérző Magyarország - ahogy Kosztolányi Dezső nevezte hazáját - megcsonkítva, megalázva kénytelen volt tudomásul venni, hogy szinte elölről kell kezdenie a társadalmi építkezést. A tőle kölcsönzött címválasztással arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk: a magyar szellemi élet, a mindenkori magyar társadalom hogyan próbálta feldolgozni a feldolgozhatatlant.

Filmösszeállításunk emlékezés, de egyben tisztelgés is az ősök példamutatása előtt, akik vállalkoztak a lehetetlenre, a szakadék mélyéről történő felkapaszkodásra. Ugyanakkor fel szeretnénk mutatni, hogy a XX. század végétől, egy alapjaiban megváltozott társadalmi, politikai közegben milyen lehetőségek vannak a Közép-Európában szétszóródott magyarság millióinak határokon átívelő újraegyesítésére. Erre a feladatra figyelmeztet örök mementóként a képen látható, golyók által meggyalázott Trianon-kereszt, amely 1990 előtt Kőszeg határában a lőgyakorlatok cinikus célpontjaként szolgált.

A filmben közismert színészek, énekesek, közéleti személyiségek, valamint a Kormorán együttes közreműködésével, klasszikus és kortárs költők, írók, tudósok, politikusok gondolatait idézzük fel.

Nemeskürty István Mi történt velünk? című könyvében idézi a közelmúltból azt a magyar politikai vezetőt, aki felszólította népét: "Tanuljunk meg kicsinek lenni." Erre a Tanár úr válasza: "Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk. Hanem csonkák! Ne tűrjük, hogy tovább csonkítsanak. Merjünk nagyok lenni!"

narrátor: Szélyes Imre
zene: Kormorán

Czikéli László, Csurka László, Duray Miklós, Ferenczy Csongor, Götz Anna, Illyés Gyula, Kautzky Armand, Koncz Gábor, Miller Zoltán, Nemeskürty István, Raffay Ernő, Rékasi Károly, Selmeczi Roland, Sipos Imre, Szeleczky Zita, Tőkés László, Varga Klári, Varga Miklós, Antall József, Czigány Lóránt, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Gyurkó László, Horthy Miklós, József Attila, Karinthy Frigyes, Klebersberg Kuno, Márai Sándor, Padányi Viktor, Papp-Váry Elemérné, Ratkó József, Reményik Sándor, Sajó Sándor, Szentmihályi Szabó Péter, Teleki Pál, Wass Albert

Koltay Gábor filmje az elmúlt évtizedek történelmi környezetébe helyezve bemutat egy megalkuvás nélküli, hittel és meggyőződéssel folytatott küzdelmes életutat. Az alkotás narrátor-főszereplője - mint egy sajátos road movie-ban -, motorkerékpárjával végigjárja a Bíboros életének legfontosabb helyszíneit, gyűjti az élményeket. Hogy aztán a szellemi mozaikkockák összeillesztésével válaszolni tudjon arra a kérdésre: ki is valójában Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, az utolsó magyar hercegprímás? Az alkotás célkitűzése, hogy a ma is sokfajta szenvedélyt keltő gazdag életművet sokoldalúan bemutassa, és lehetőséget adjon az aktuális tanulságok felismeréséhez.

Koltay Gábor filmje Wass Albert, a XX. századi erdélyi magyar irodalom kimagasló személyiségének életútját mutatja be, amely jellegzetesen trianoni sors. Az alkotás - műfaját tekintve - átmenet a dokumentum- és a játékfilm között. A rendező az író műveiből, gondolataiból építkezik, végigköveti írói-közéleti pályafutásának legfontosabb állomásait, nem megkerülve a személyével kapcsolatban felmerülő szenvedélyes kérdéseket sem.

A film főszereplője (Rékasi Károly) Erdélybe utazik, felkeresi az író életében, műveiben fontos szerepet játszó helyszíneket, érdeklődik, tűnődik, gondolkodik, egymás mellé rakja a szellemi mozaikkockákat, s így próbálja megfogalmazni saját maga, következésképp a néző számára, hogy voltaképpen ki is Wass Albert. Kutakodása közben történészekhez, irodalmárokhoz, különféle foglalkozású emberekhez is eljut, akik egy-egy gondolati útbaigazítással segítenek neki.

A történet kezdetén Hunyadi Mátyás király egykori palotájának még fellelhető maradványait munkagépek takarítják el, hiszen új, mai épületkolosszusnak kell a hely. Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóján, 32 évi uralkodásának legfontosabb történéseit és a magyarországi reneszánsz kultúra értékeit felidézve tanáraik vezetésével iskolások népesítik be a területet, izgatottan keresve egy-egy felismerhető emléket. Ha egy ország tudomásul veszi, hog mások uralkodjanak felette, ha a közösség hagyja, hogy elvágják gyökereit, lassan elfeledi múltját, megszakad a lelki-szellemi kontinuitás, így akaratgyengévé, kihasználhatóvá, a nagy és erősebb nemzetek játékszerévé válik. Ha visszaidézzük, mi történt hazánkkal Mátyás halála után, joggal mondhatjuk: egy ország halt vele.

Zene: KORMORÁN

Közreműködik: Bodnár Vivien, Fazekas Andrea, Götz Anna, Kalapács József, Rancsó Dezső, Rékasi Károly, Rubold Ödön, Ruttkay Laura, Sipos Imre, Varga Klári, 100 gödöllői és környéki fiatal, valamint a Városüzemeltetési és Szolgáltató Kht dolgozói.

Magyar Szabadság Napja
Gödöllő, 2008. június 28.
Fővédnök: Dr. Gémesi György polgármester

Koltay Gábor Horthy a kormányzó című dokumentumfilmje sokáig titokban tartott érzéseket és gondolatokat tesz közkincsé, cáfolja generációk egész sorába sulykolt tévhiteket, szándékos hazugságokat. A huszadik század legutolsó rendszerváltása óta eltelt több mint másfél évtized is mintha konzerválná azt a szellemi zavarodottságot, amelynek következtében a nemzet nehezen tud újjászerveződni, hiszen csak a múltját ismerő, öntudatos, szilárd erkölcsiségű közösség képes érdekeit érvényesíteni és egyenrangú partnerként részt venni a világpolitikai folyamatokban. A Horthy korszakról évtizedekig csak elítélően lehetett beszélni, miközben 1920 utáni sikeres nemzetépítés tanulságai mai, megváltozott politikai-társadalmi körülményeink között is aktuálisak. A film a Kormányzó életét és a két világháború közötti Magyarország történéseit mutatja be az események koronatanúi, a Horthy-család tagjai, a Kormányzó menye, özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony és a Kormányzó unokája, ifj. Horthy István segítségével. Több mint hatvan év után az első mozifilm a Kormányzó életének legfontosabb negyedszázadáról.

Koltay Gábor Magyarok vére című dokumentumfilmjét a halálraítélt Wittner Mária és kivégzett társai tiszteletére készítette 2006-ban, Benkei Ildikó beszélgetéseinek felhasználásával. Wittner Mária szerepében Varga Klári.

- Vörösmarty Mihály – Szózat (Bessenyei Ferenc)
- Ratkó József – Egy ágyon egy kenyéren (Kalapács József, Kormorán)
- Álmodj álmot álmodót (Kormorán)
- Miatyánk (Varga Miklós, Kormorán)
- Márai Sándor – Mennyből az angyal (Csurka László)
- Verespatak (Kormorán)
- Én Istenem (Kormorán)
- Magyarnak lenni hivatásunk (Kormorán)
- Juhász Ferenc – Himnusztöredék (Kalapács József, Varga Miklós, Kormorán)

Zene: Koltay Gergely, Margit József, Szűts István, Kormorán

A felvételek 2006. június 24-én készültek Gödöllőn, a Magyar Szabadság Napján.

Magyarország lakossága 25 éve folyamatosan csökken, a születések és a halálozások számát figyelembe véve az elmúlt időszakban évente 30-40 ezer fővel. Különösképpen riasztó az évi 50 ezer abortusz magas száma. Ezek a folyamatok rávilágítanak a XX. század, különösképpen pedig annak második fele összezavarodott történelmi, politikai, társadalmi, kulturális, egészségügyi problémáira.

Az 1939-45-ös II. világháborút követõ 60 esztendõ óta Koltay Gábor alkotása az elsõ mozifilm, amely Trianonnal, annak következményeivel és máig tartó hatásával foglalkozik.

1920. június 4-én délután fél 5-kor az 1914-1918-as I. világháborút lezáró Párizs melletti, Versailles-i békerendszer részeként a kis-Trianon elnevezésû palotában írták alá a Magyarország jelentõs megcsonkítását engedélyezõ, trianoni "békeszerzõdést". Elvették az ország területének 72 százalékát, 232.804 négyzetkilométert. Elszakították lakosságának 64 százalékát, 13.287.241 lakost. A XX. században ránk zúduló csapások sorát a Versailles-i trianoni békediktátumtól szoktuk számítani. A két világháború között a magyar társadalom a békés revízióban reménykedett, amelynek érdekében sokoldalú kulturális-szellemi fejlõdés következett be. A II. világháborút követõen, 1947-ben Párizsban a nagyhatalmak újra megerõsítették a trianoni döntéseket.

A XXI. század elején vajon miért nem lehet a több mint nyolcvan éve tartó trianoni folyamat tényeit a valóságnak megfelelõen feltárni és a magyar közvélemény, valamint a világ tudomására hozni? Milyen lehetõsége van egy kis országnak arra, hogy a trianoni és párizsi döntéseket szentesítõ nagyhatalmak által meghatározott mai globális világ és európai egyesülési tendenciák közepette érdekeit érvényesítse és gondoskodjon a világ szétszóródott magyarságáról, valamint korszerû válaszokat fogalmazzon meg a trianoni trauma XXI. századi kezelésére?

Koltay Gábor dokumentumfilmjében jeles, tudós emberekkel és közéleti személyiségekkel, így Csurka Istvánnal, Duray Miklóssal, Fejtõ Ferenccel, Glatz Ferenccel, Nemeskürty Istvánnal, Pozsgay Imrével, Raffay Ernõvel és Tõkés Lászlóval beszélget, valamint költõk, írók gondolatainak segítségével az érzelmekre is ható módon megrázó erõvel és szokatlan õszinteséggel, szenvedélyesen hangsúlyozza, hogy a trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni kell.

A Sacra Korona a Szent Korona legendáját dolgozza fel. A magyar államiság első évszázadát pogány lázadások, az idegenek elleni harc és az utódlásért folytatott küzdelem jellemzi. Az István király által létrehozott fiatal, keresztény államot a megszűnés fenyegette. László királyra várt a feladat, hogy az ország békéjét és egységét megteremtse.

A főbb szerepekben: Oberfrank Pál, Szarvas Attila, Horkay Pál, Franco Nero. A filmet Koltay Gábor rendezte, zenéjét Koltay Gergely szerzete, a forgatókönyvet Nemeskürty István írta.

A magyar-olasz történelmi játékfilm, Kodolányi János azonos című regénye alapján készült. A főbb szerepekben: Hirtling István, Raf Vallone, Nino Manfredi, Franco Nero, Bán János, Vikidál Gyula, Varga Miklós. A filmet Koltay Gábor rendezte; zenéjét Koltay Gergely szerezte.

1235-36-ban a Domokos rendi szerzetes, Julianus barát társaival együtt emberfeletti útra vállalkozott, megkereste a honfoglaló ősök leszármazottjait.