"Szőke Szabolcs a magyarországi világzenei törekvések egyik kezdettől fogva meghatározó alakja. Jelentős együtteseinek nevei csokorba szedve: Kolinda, Makám, Stúdió K, Tin-Tin, Hólyagcirkusz, Ektar, Rubái trió. Igen, ebben két színházi társulat is szerepel, a Hólyagcirkuszt ő vezeti mind a mai napig, ez az egyik legkiforrottabb alternatív színházi csoport Magyarországon. Szőke olyan vezéregyéniség, aki a zeneművészet és színészet, népzene és jazz, dinamikus és statikus, improvizáció és kompozíció határmezsgyéin tanyát ütve maradandó műhelyet, sőt műhelysorozatot hozott létre; a kultúra, a társas előadó-művészetek éltető kis köreit, amelyeknek hangja elhallatszik sok helyre Európába.
A Via Ilka elnevezés Szőke Szabolcs zuglói állandó lakcímét rejti. A címadás ironikus gesztusában a kis- és nagyszerűség oszcillál. Egyébként az együttesben legalább még egy tag ugyanebben az utcában lakik, ami merő véletlen, de az élet utcái kifürkészhetetlenek.
A lemez annak dokumentuma is, hogy Szőke gyakori olaszországi turnéi és művészi kapcsolatai - már az Ektarnak is van "olasz" felállása -, új korszakot nyitottak egy varázslatosan játszó trombitás, David Boato belépésével. A Via Ilkán hallható formációnak két régi, a Tin-Tin korszakban is Szőkével szereplő társa, Szalai Péter tablás és Juhász Gábor gitáros mellett az utóbbi évek állandó partnere, Váczi Dániel szaxofonos is tagja. A lemezen és a koncerteken is gyakran, de nem állandóan van jelen Kallai Nóra gambás.
A world music lényege, ahogy a kombináció - hangszereké, skáláké, ritmusoké, harmóniáké stb. - összeáll és új minőséget alkot, és ezt a szextett eleve magas szinten hozza. Egy jellegzetes - amennyiben cantabile, éneklésre is alkalmas dal a témája - Juhász Gábor kompozícióval kezdődik a lemez, és már itt, amely minden hangszer prológja is egyben, érezzük, hogy fantasztikus mesélőkedvű, színes társulat verődött össze. A második téma (Szőke) az array mbira adottságaira épül, álmodozósabb, pedig tempója kifejezetten gyors. Úgy hallom, mindegy, hogy melyik hangszerén, Szőkét a kötöttségeken belüli mozgás, a mintát megtartó variációk izgatják legjobban szerzői és előadói szerepben egyaránt. E két hangszer szűk adottságaitól feltehetően visszarettenne egy nála átlagosabb zenész. Igaz, hallgatóként néha én is azt kívánom, hogy a gadulkán a rezgő és hangzó húrok aránya fordított, vagy legalább "hatékonyabb" legyen, vagy az afrikai ujjpöngőzőnél, hogy az orgonapont mögül legalább kikacsintani lehessen, de a kollektív produkcióban semmi monotónia nincsen."

David Boato - trombita, szárnykürt
Juhász Gábor - gitár
Kallai Nóra - viola da gamba, gamba soprano
Szalai Péter - tabla, ütőhangszerek, aquaphone
Szőke Szabolcs - array mbira, gadulka
Váczi Dániel - sopranino és altszaxofon