Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg.
Az alacsony fekvésű tájon a 19. századi vízrendezésig csak a homokdombok tetején folyt alacsony hozamú gabonatermelés, amelynél több hasznot hoztak a kapás növények (burgonya, kukorica, dohány) és a veteményesek (káposzta), valamint az ártéri erdőkben zajló disznótartás. A 19. század végéig meghatározó volt a folyami, mocsári zsákmányolás és a méhészkedés. A lakosság megélhetésében jelentős szerepet játszott a közeli Hegyalja szőleiben vállalt időszakos bérmunka is.
A Bodrogköz nagyobbik fele, az ú.n. Felső Bodrogköz a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához került, jelenleg Szlovákiához tartozik.

Bekecs zenekar:
Vavrinecz András - hegedű
Csávás Attila - klarinét, tárogató
Nagy Zoltán - cimbalom, ének
Nagy András - nagybőgő
Majorosi Marianna - ének

Közreműködik:
Nagy Zsolt - brácsa