A Mondala zenekart egy szokatlan ötlet hívta életre; magyar népdalokat ötvözni spanyol és dél-amerikai tradicionális műfajokkal. A dalok magyarul és részben spanyolul hangzanak el. A magyar népdalfeldolgozások mellett megtalálhatóak a flamenco, argentin tangó, brazil bossa-nova műfaj elemei. A zenekar neve a monda és a dal szó összevonásából született. Az alapfelállásban Bokor Tünde népdalénekes valamint Hadnagy Árpád gitárművész és zeneszerző szerepel. A koncepció lehetővé teszi, sőt olykor megköveteli más zenei kultúrák képviselőinek bevonását.
„Amíg az ember nem hallja, nem is gondolná, milyen jól összeillik a spanyol és a magyar népzene – a párosításból egy harmadik dolog kerekedik ki, amely már sem nem spanyol – mediterrán – sem nem magyar, közép-európai. Annak ellenére, hogy Bokor Tünde énekhangja természetes módon idézi és követi a hagyományos magyar népdaléneklési stílust, a gitár spanyolos, flamencós hangjához, hangzásához feszülve és simulva mégsem az az érzésünk, hogy magyar népdalfeldolgozásokat, balladákat hallunk. Inkább egy harmadik világba kalauzol el bennünket a duó muzsikája. Ez a világ idézi a barokk (lant és ének) és a korabarokk illetve reneszánsz kori zenét, de nem archaizáló-visszatekintő módon. Sokkal inkább egyfajta „kortárs” és időtlen barokk zene juthat eszünkbe.„ Mezei Szilárd
Bokor Tünde - ének
Hadnagy Árpád - gitár
Albert Emanuel Kessler - ének
Tom Fishdick - ütősök
1. | Lúdasim, pajtásim | 2. | Magas a Dézsi temető | 3. | Magas hegyen | 4. | Jaj, Istenem | 5. | Rózsám a nagy erdőn | 6. | Kerek utca, kicsi ház | 7. | Szól a kakukk, szól | 8. | Mikor leány vótam | 9. | Ülj le mellém | 10. | Új guzsalyom mellett | 11. | A Küküllő mellett | 12. | Én víg nem vagyok | 13. | Piros alma |
|