Kovács Ferenc évek óta készít színházi és filmzenéket. Ez a kiadvány elsősorban a 2000-es évek kiforrott termését tartalmazza. "Annáról" és a Bajor Giziről szóló „Ármány és Szerelem” zenei darabjaiban kiteljesül Kovács Öcsi zeneszerzői zsenialitása és egyedi hangszerelői képessége. A „Remény” című nyitódalt maga a szerző énekli. A kompozíció érdekessége, hogy a szöveget is Kovács írta, míg általában hozott anyagból, Jancsó Zoltán verseiből dolgozik. A „Cabiria éjszakái” szintén Mészáros Márta alkotása, ezúttal szinpadi rendezés. Kovács Ferencre nagyban hatott Nino Rota zenei és a korabeli olasz filmek zenei világa. A Hommage à Julietta tisztelgés a nagy olasz zeneszerző előtt. A „Borvidékeink” című szerzeményt a Djabe zenekar vezetőjével Égerházi Attilával közösen jegyzik, és megidézik a Djabe zenei világát. A CD záró darabja Molnár Ferenc „Liliom” című színdarabjához készült, melyet Jancsó Miklós rendezett 1984-ben.

A 24 zeneszám mellett egy koncertvideó is felkerült a korongra. A 2007-es debreceni „Cigányos” nevet viselő Magony felvétel audio változata Kovács Ferenc korábbi Gramy kiadványán, a My Roots-on látott napvilágot.

Kovács Ferenc - hegedű, trombita, szárnykürt, ének
Balogh kálmán - cimbalom
Dresch Mihály - szaxofon, fuhun
Kovács Zoltán - zongora
Szirtes Edina Mókus - ének
Németh Borbála - ének
Németh Ferenc - ének
Bede Péter - szaxofon, Klarinét, furulya
Kovács sára - fuvola
Budai sándor - hegedű
Frenkie látó - hegedű
Kovács Ida - brácsa
G. Horváth Barnabás - brácsa
Baranyai Barnabás - cselló
Novák Csaba - bőgő
Szandai Mátyás - bőgő
György Mihály - gitár
Égerházi Attila - akusztikus és elektromos gitár
Koós Hutás Áron - trombita
gyulai zsolt - programok
Banai Szilárd - dob
Széki József - dob
Szemző Tibor - fuvola

Kovács Ferenc az elmúlt évek legjobb koncertfelvételeiből válogatta össze erre az albumra. A Magony vonósok 2004-es előadásával kezdődik a CD, majd észrevétlenül átúszunk a 2007-es debreceni Magony koncertbe, ahol a vonósok fúvóssal, és dobbal egészülnek ki. Az album utolsó részében már a Grand Magony zenekart halljuk, ahol Kovács Ferenc zenésztársainak legjava felvonul, Dresch Mihály, Balogh Kálmán, Kovács Zoltán, Banai Szilárd és Schreck Ferenc is a Magonyt erősíti. Nagyívű, lebilincselő lemez, mely összefoglalja Kovács Ferenc eddigi szóló munkásságát.

Kovács Ferenc – hegedű, trombita, ének (1-9)
Budai Sándor - hegedű (1-6)
Oláh Kálmán – hegedű (1-4)
Salamon Beáta – hegedű (4)
Novák Csaba – bőgő (1-6)
Tabányi Antal – hegedű (5-6)
Bede Péter - szaxofon, furulya (5-6)
Banai Szilárd - dobok (5 -9)
Dresch Mihály – szaxofon (6-9)
Schreck Ferenc – pozán (6-9)
Kovács Zoltán – zongora (6-9)
Balogh Kálmán – cimbalom (6-9)
Szandai Mátyás – bőgő (6-9)
Barnes Jeremy – ütőhangszerek (7)

Kovács Ferenc hungarikumnak számító paraszt-barokk zenéjének újabb gyöngyszemei. 13 audio, és 24 perc számítógépen lejátszható videó.

"A hangfelvétel 2006 elején készült a József Attila Színház Tisztújítás című előadásához. A zenék viszont a "Hat6ok" felállás újabb repertoárját képezik. Főként a nagyobb lélegzetű "Pasa" című darab, mely részeire bontva jelenik meg e helyt (lásd: Ostrom, Tüntetés, Pasa I., II., III., IV.). Ide kevés is volt a négy zenész, rá kellett tehát újra játszani zongorával és fúvósokkal, hogy az eredeti értelme megnyilatkozzék. A szerelmes és változásos zenék már megmutatják e formáció karakterét, mely egy valóban friss szintézise a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band és a Dresch Quartet muzsikájának. A frissességet az is mutatja, hogy minden felvétel egyszeri feljátszás alapján készült, s jó kedvükben találta a zenészeket. Az archív videofelvétel a Mu Színházban készült szeptember 10-én a Dresch Ünnep alkalmával, ahol a Hat6ok lemezen hallható "Bujdosik az árva madár" című darab feldolgozása is szerepel."

Kovács Ferenc – trombita, szárnykürt, hegedű, zongora, ütők
Dresch Mihály – szaxofon, furulya
Balogh Kálmán – cimbalom
Szandai Mátyás – bőgő, ütők

Kovács Ferenc ismét zseniális albumot hozott össze. Jancsó Zoltán verseit zenésítette meg és meghívta maga mellé énekesnek a csodálatos hangú Váczi Esztert. A megzenésített versek közé bekerült néhány instumentális jazz kompozíció is, melyek híven tükrözik Kovács Ferenc aktuális zenei törekvéseit. A zenésztársak a Tranzit formációval egyezően a Djabe és a Dresch Quartet tagjaiból verbuválódtak Schreck Ferenccel kiegészülve.

Kovács Ferenc - trombita, ének
Kovács Zoltán - zongora
Banai Szilárd - dob
Dresch Mihály - szaxofon
Szandai Mátyás - bőgő
Schreck Ferenc - pozan

Közreműködik:
Váczi Eszter - ének

"Ezen lemez zenei anyaga Kovács Gerzson Péter TRANZDANZ Táncegyüttesének legújabb előadásához készült, mely során én élőben játszom a színpadon. Egyes darabok már rég megszülettek, de csak most kerültek bemutatásra.A főmotívumot még főiskolás koromban komponáltam 1978 táján (Szimmetria). Most jött el az ideje. A repetitív darabot (Ablak) a 180-as Csoport számára írtam, de mielőtt sor került volna a bepróbálására, kirúgtak egyeztetési problémák miatt, ami a Budapest Ragtime együttessel adódott. Ők sem játszották el a hozzájuk írt őrült Rag című nótámat, ami viszont csak az előadáson hallható, mivel csupán egy színpadi geg. A Hetyke című darabot a Magony Vonósegyüttesemre írtam, s már játszottuk is, de a lemezre magam hegedültem fel a szólamokat, megkímélve kollégáimat a stúdiómunka fáradalmaitól. A Kapu című opusz 2003 tavaszán készült, amikor Kovács Zoltán zongorista barátommal elhatároztuk, hogy jazz-együttest fogunk csinálni. (Ennek is most jött el az ideje.) Tulajdonképpen ez a fődarab. Az első feljátszást tartottuk meg, mert ez a leghitelesebb. Misi tökéletesen feszíti a hangokat, eredeti az izgalom, amit mindannyian átéltünk. Késôbb hatalmasokat alakított a hangszerén, de sok volt és másról szólt. Azt mondtam neki akkor, hogy "Szerintem az elsô volt a jó", mire ő: "Hát persze, mert ott már eljátszottam, ami oda kellett!" Maga a kapu motívum az E és F hang különös együttállása, mely a feszültséget kelti. Ennek másik vetülete a B és a H hang. Ezen a tengelyen a megoldást a desz és annak segédhangja, az ASZ adja. Ezt a DESZ hangot a Tibetből magammal hozott trombitán találtam meg később. Semmilyen egyéb felhang nem szólaltatható meg ezen a furcsa tülkön. Ennek a hangnak is most jött el az ideje, öt év után. Persze ez is csak az előadáson hallható. A szabad-zenéket természetesen úgy játszottuk el, mintha mindenkiben benne lett volna az a húszonöt év, melyet Szabados Györggyel töltöttünk együtt. Égerházi Attila rövid darabja is pont ide illik, hangsorával, meditatív jellegével. Amikor két akkord szerepel kíséretként, azt úgy építettem föl, hogy mindkettő funkció benne legyen egyszerre. Elôször az egyik van alul a bal kézben, s a másik felül, a jobban, majd fordítva. Így izgalmas marad. Ilyen maga a TRANZIT is. Mint egy váróterem, ahová jönnek különböző helyekrôl, s időkből emberek, s ahonnan megannyi felé elindulnak. Mégis megtörténik a furcsa találkozás. Így van ez a zenekaroknál is. Ki épp jön, ki épp megy. Valamit hoz, valamit visz. Kovács Zoltán szólójátékából kiérződik, hogy nem csak kiváló zongorista, hanem zseniális zeneszerző is egyben. Az is jó, hogy Sziluval már annyira összeszoktak a Djabe zenekarban. Matyival persze könnyű összeszokni, mert mindenhová őt hívják bőgősnek. Egyszer mondtam neki, hogy "Matyi figyelj, akarok veled beszélni", mire ő: "Bocsi, de nem vállalok több együttest!" Hát aztán ő is betért a váróba. A Sipi bácsi sajnos nem bírt eljönni, ezért nekem kellett feljátszani az ütős részeket. Az igaz, hogy én készítettem a böszme nagy afrikai mintájú faszilofonokat, de a verőt nem volt pofám kézbe venni, így tenyérrel, ujjakkal dolgoztam. Kiderült, hogy így jó ez is. Ez meg a basszusgitár ritmikája adja meg a Kapu földlüktetését, földszívét. Akkor hát van benne égi hang, földdobogás és köztes állapot. Ez is a TRANZIT." Kovács Ferenc

Kovács Ferenc - trombita, hegedű, szárnykürt, zongora, ütők
Dresch Mihály - szaxofon
Kovács Zoltán - zongora, szintetizátor
Szandai Mátyás - bőgő
Banai Szilárd - dob
Égrházi Attila - gitár
Budai Sándor - hegedű
Barabás Tamás - basszusgitár
Madarász Péter - basszusharsona
Sipos András - derbouka, cajun

A Magony együttes 2001-ben alakult Kovács Ferenc azonos című szólóalbumának élő előadására. A zenei stílust leginkább a „kortárs parasztzene” kifejezés közelíti meg. Kovács Ferenc eddigi pályája rendkívül sokszínű. A klasszikus, modern, jazz- és folktanulmányokon kívül ma is sokféle zenekarral szerepel aktívan (Djabe, Dresch Quartet, Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band stb.). A benne kiforrott „magony” stílushoz különböző irányultságú, legmagasabban képzett társakat keresett. Budai Sándor a Rajkó zenekarban nevelkedett, a világ sok táját a híres magyar cigányzenével elkápráztató, nyitott szellemiségű muzsikus. Oláh Kálmán friss diplomás, a Magyar Virtuózok kamarazenekar meghatározó egyénisége volt. Salamon Beáta egyike a ma élő legjobb hegedűsöknek, hagyományőrzőknek (Méta együttes, Állami Népi Együttes). Novák Csaba szintén a Rajkó zenekarban nevelkedett, a mai legnagyobb prímásokat kíséri. Németh Ferenc sokféle meghívást kapaz érzelemdús, modorosságtól mentes, hagyományokat ápoló énektudásáért.
Az első CD a 2001. szeptember 22-i Magony bemutatkozó koncert anyagát tartalmazza. A második CD stúdióalbum, melynek első részében a Szilkarajzok Tranz Danz előadás zenéje hallható. Az album második fele a Magyar Dalok, ahol vendégként a teljes Djabe zenekar is hallható. Rendkívül sokszínű összeállítás, melyben a magyar népzene, a cigányzene, a jazz és a világzene egyesül Kovács Ferenc zseniális dirigálásával.

Kovács Ferenc - hegedű, szárnykürt, ének
Salamon Bea - hegedű
Budai Sándor - hegedű, brácsa
Oláh Kálmán - hegedű
Novák Csaba - bőgő
Németh Ferenc - ének
Mester László (Pintyő) - brácsa
Égerházi Attila - gitár
Barabás Tamás - basszusgitár
Kovács Zoltán - billentyű
Sipos András - ütőhangszerek, ének
Banai Szilárd - dob

A Djabe és a Dresh Quartet szólistájának első önálló albuma.
"Áhítat kell Kovács Ferenc zenéjének meghallgatásához, és ez jó. Többször kell végighallgatni, és ez is jó. Kovácsban - aki többek között a legnagyobb mai cimbalomművész, Balogh Kálmán mellett szerzett életre szóló útravalót - a legjobb az a hagyománytisztelet, amivel az elődök hagyatékát kezeli. Ennyire hű ragaszkodást Bartók Béla népzenefelfogásához mai zenében már nagyon régen nem hallottam. Magyar népzenei ihletésű hegedűmuzsikáról van szó, amelyet itt-ott ütőhangszeres kíséret, nem egyszer a hegedű perkusszív alkalmazása szegélyez (szarvaspata-dobogás), de a népdal immár csupán közvetett forrás. Kovács hangszerkezelése ennek megfelelően alakult: a rusztikus, népies vitalitást és nyerseséget, a vonó gesztuskezelését sokszor megindító, pedánsan intonált szerenádok árnyalják, és ritmusai is pontosan kimértek, ami a népzenészekre szintén kevésbé jellemző. Az itt-ott folyondárszerűen egymást átölelő szólamokat Kovács többsávos technikával játszotta fel." Gramofon

Kovács Ferenc - hegedűk, ének
Németh Ferenc - pásztorének