A Hétrét zenekar 10 éve, 1998 nyarán alakult az Őrségben – innen az elnevezés is, hiszen az Őrség nem más, mint „Hétrétország” (Sülyi Péter). Az ország ezen szöglete mindig is a különböző kultúrák és hagyományok olvasztótengelyének számított. A régió számos nemzetiségnek ad otthont, így zenei hagyományokban is rendkívül gazdag. Az ír tradicionális kezdetektől a különféle népek népzenéjét feldolgozó és helyenként a magyarral és egymással is ötvöző, jelenleg dominánsan magyar népzenei alapokra építkező együttes zenéje, stílusa, előadásmódja mára teljesen kiforrott. A Hétrét számtalan meghívásnak tesz eleget az ország különböző pontjain, valamint az országhatárokon túl is felbukkanó rendezvényeken (Sziget Világzenei Nagyszínpad, Savaria Karnevál, Vidor Fesztivál, Szoboszlói Folk Hétvége, Pécsi Napok, Boglári Szüret, Keltenfest (Ausztria), vagy az idei Zene Ünnepén Pozsony…).

„Az album címe, az Eriggy az utamra! arra utal, hogy a Hétrét zenéje a népzenei motívumok irányába tolódott el. Ugyanakkor, módosítva a mondást, azt is magába foglalja, hogy gyere velünk és hallgasd a muzsikánkat , illetve, hogy a tréfa, a humor sem áll távol tőlünk.”

Hochrein Judit - furulyák, harmonika, ének
Kardos Endre Bozi - fuvola, kaval, orrulya, doromb, EWI-4000 S, ének
Kása Ilka - hegedű, ének
Lőrincz Tamás - dobok, derbuka, bodrán, ének
Óvári Miklós - akusztikus-és elektromos gitárok, gitárszinti, mandolin, saz
Radics Igor - dobok, kajun, cserépdob
Szántner László - basszusgitár
Tóth István - akusztikus gitárok, dobro, ének
Varga Veronika - ének, furulya

A Hétrét együttes a Hetric Free Folk album óta számos tagcserén ment keresztül, az új tagok, Kása Ilka (hegedű), Óvári Miklós (gitár), Szantner László (basszusgitár), Lőrincz Tamás és Radics Igor (ütőhangszerek) jelenléte dinamikusabb hangzást eredményezett. Az együttes ezúttal is törekedett az egyedi, „hétrétes” hangzás megerősítésére, továbbfejlesztésére, amely a hangszerelés mellett a népzenei elemek és saját zenei intuíciók egyedi ötvözésében, továbbá az erőteljesebb vokális hangzásban jelenik meg. A korábbiakhoz hasonlóan számos népdalfeldolgozás (finn, ír, moldvai, szerb és cigány) található az albumon, újdonság az egyházi motívumok (23. zsoltár, XVI. századi templomi népének) megjelenése, melyek felhasználásában a megkomponáltság dominál, de természetesen vannak saját szerzemények is. Az album szövegvilágát tekintve az élet nagy kérdései, mint születés - halál, szerelem, önfeláldozás, Isten – hit jellemzőek, de ez nem megy a játékosság és a vidámság rovására.

A Hétrét tradicionális ír zenéjét erdélyi, balkáni, moldáviai, sőt a finn dallamvilágból vett zenei elemekkel színesíti. Zenéjük alapvetően akusztikus, a hangszerek széles tárháza hallható a kelta hárfától, a fuvolán keresztül a dél-amerikai charango-ig. A "Hetric Free Folk" cím a zenei stílusra utal: a free folk olyan népzene, amely nem teljesen tradícionális, hanem átdolgozott, modern, szabad felfogásban játszott. A "hetric" szó saját találmány, a Hétrét névből képzett, és arra utal, hogy ez a free folk is "hétrétes", vagyis csak rájuk jellemző... A lemezen magyar, kelta és saját dalok hallhatók, természetesen "hétrétes" feldolgozásban.