Fábri Géza vajdasági, zentai születésű énekes-muzsikus, a délvidéki táncházmozgalom egyik fő alakja. A tambura, oud és a koboz a fő hangszere. A csángó magyar zenék hiteles tolmácsolója immár negyven éve. Szokolay Dongó Balázs a magyar népzenei és „világzenei” élet egyik legfoglalkoztatottabb középgenerációs muzsikusa. Szinte felsorolhatatlan, hogy hány zenekarban játszott, játszik alapítóként, tagként vagy vendégzenészként.

A Mikor megyek hazafelé című lemezen moldvai csángó muzsika hangzik fel a duó nagyon kiforrott, egyéni hangvételén. Saját népzene ¬– ez a kifejezés a legjellemzőbb a kettős muzsikájára saját megfogalmazásuk szerint is. Bölcsesség, nyugalom és tüzes, perzselő szólók. Balladisztikus hangulatok és eksztatikus tánczenék. Az egymásnak feszülő hangulatok egységes zenei világot szülnek, a két avatott zenész teremtő interpretációinak köszönhetően. A koboz, duda, szopránszaxofon és számtalan furulya, Fábri Géza énekhangja olyan hőfokon és intelligenciával szólal meg, ami egy pillanatra sem engedi a hallgató figyelmét lankadni.

Tracklist:
01 – Hova mensz te napvilág
02 – Lahajlott a kökény ága
03 – Megvirágzott a diófa
04 – Búzaszemet szed a galamb
05 – Kicsi lovam
06 – Hej, meg vagyok keseredve
07 – Moldvai öves és kettős
08 – Fúdd el jó szél
09 – Sír az út előttem
10 – Mikor megyek hazafelé