Tímár Sára lelkesedésének és művészetének forrását – ahogy 45 éve már az egész táncházas generációét is – az élő népzenével való közvetlen találkozás élménye jelenti. 2009 óta jár népzenei gyűjtőutakra, hogy első kézből és komplex módon tanulhassa el a gyönyörű dallamokat. Munkájához ezek adnak valódi lendületet és inspirációt.

"A SZERELEM az életünknek értelmet adó, halhatatlan fogalom, amely elődeink, mestereink számára is vezérfonalat jelentett egész életük folyamán. Van-e kézenfekvőbb, mint e bölcsességükben követni őket, amikor a népdalainkon keresztül az igaz szerelmet éltetjük?

Első szólólemezem címe Petőfi Sándor ismert költeményére utal: Minek nevezzelek… A költő különböző képeken keresztül nevezi meg szerelmét, amely képek a folklór világából is ismeretesek számunkra, jellegzetes motívumai gyönyörű népdalainknak. Széki összeállításom Petőfi versekből áll, ezeket a szövegeket sajátjuknak érezték az ott lakók, így olvadhatott be a néphagyományba.

Az érzelmi kötődés különböző állomásait javarészt olyan tájegységek dallamkincsén keresztül éneklem el, amelyekhez személyes élmények fűznek. Nagy hatást gyakoroltak rám az erdélyi Mezőség és Küküllő-mente énekesei és zenészei, a személyesen tőlük tanult kedvenc dalaimat válogattam össze. Ízelítőt adok Hajdú-Bihar megyéből, Moldvából is. Nagyon kedves nekem a lemez befejező száma, amely a Gyimesi asszonymulatság címet viseli. Ezt azokkal a barátnőimmel énekeltük el, akikkel hosszú évek óta közösen éljük át a női életfordulókat.

Szomorú, de egyben felemelő élményként éltem meg Szántó Ferencnél, a magyarbecei prímás, furulyás, énekesnél tett látogatásunkat, hisz mi voltunk az utolsók, akik személyesen tanulhattuk dalait és gyűjthettünk tőle: röviddel ottlétünk után lepihent és örök álomra szenderült. Az ő emlékére készült Szántó Feri bácsié című összeállításom. Fogadják ezt a lemezt olyan nagy szeretettel, mint amivel készítettük." Tímár Sára

Kalász Máté - hegedű
Mihó Attila - hegedű
Draskóczy Lídia - hegedű
Fekete Márton - brácsa, háromhúros kontra
Lelkes András - bőgő
Szabó Dániel - cimbalom, ének
Juhász Zoltán - furulya
Halászi Lehel - furulya, kaval, tánc
Németh László - koboz
Benke Félix - dob
András Orsolya - ütőgardon, ének
Sebő Ferenc - ének
Ducz Erzsébet - ének
Enyedi Ágnes - ének
Égető Emese - ének
Horváth Sára - ének
Paár Julianna - ének
Soós Réka - ének

Tímár Sára református családban nőtt fel, az egyházi dalok gyermekkora óta fontos szerepet töltenek be az életében. Egy kalotaszegi gyülekezetben hallott először olyan egyházi dalokat, amelyeknél a helyi hívők a máshol megszokott általános gyülekezeti gyakorlattól eltérően beemelték a saját tájegységük népzenéjének előadásmódját a liturgikus gyakorlatba, és a jól ismert dallamokat népzenei díszítésekkel szólaltatták meg. Az élmény hatására kezdett el foglalkozni a lejegyzett és egységes, valamint a nép ajkán variálódott anyag összehasonlításával. Ezeket a zsoltárokat és dicséreteket a régi falusi közösségekben otthon és munka közben, az élet bármely időszakában énekelték. Korunk embere azonban az egyházi énekeket nem használja a templom falain kívül. „Számomra e dallamok egyenértékűek a magyar népdalkinccsel! Minden vágyam, hogy ezek ismét részesei legyenek mindennapi életünknek. Remélem, hogy ez a néphagyományból merített új hangzás meghozza a kedvet minden hívő számára a szívből jövő énekes imádsághoz.”

Tímár Sára - ének
Bolya Mátyás - koboz, citera (1,5,9,11,12,13)
Szabó Dániel - cimbalom, ének (1-9)
Mihó Attila - hegedű (2,4,5)
Fekete Márton - brácsa ének (2,4,6,8,9)
Lelkes András - bőgő, cselló, ének (2,4,5,6,8,9,12)
Halászi Lehel - furulya (7,11)
Bartha Zsolt (3,6), Gózon Éva (3,13), Kaszap Johanna (9), Lászay Lili (9), Orbán Johanna (3,13), Paládi Attila (9), Szabó Nóra (9), Váray László (3) - ének, próza