A hét tételből álló, népzenei inspirációjú, különös hangzású darab magyar, francia és latin nyelven énekelt verseit Müller Péter Sziámi írta (megidézve Janus Pannonius néhány sorát is). A kompozíció alapgondolata az a különös tény, hogy II. Rákóczi Ferenc végrendelete szerint, halála után a szívét egy Párizs melletti kolostorba viteti. A szív a kolostor lerombolása után eltűnt. Ezt az ereklyét keresi a zenei és költői fantázia tételeiben Comte de St. Germain, aki magáról azt állítja, hogy a fejedelem fia. Útja során, mint egy népmesei hős, elvezet minket az ősökhöz, a templomba, a harcokba, a földre, az égbe, s végül maga Rákóczi vezeti rá, hogy ezt a szívet mindenki csak saját magában találhatja meg. Ez a szív ott dobog mindannyiunkban...
Tolcsvay László - zongora, ének
Sebestyén Márta - ének
Borbély Mihály - szaxofon, tárogató
Anti Tamás - akusztikus gitár, ének, próza
Bartha Tibor - billentyűk, hegedű, ének
Csurgai Attila - dob, ütőhangszerek
Födő Sándor - basszusgitár, ének
Móricz Mihály - akusztikus gitár, ének
1. | Apám szíve | 2. | Add, hogy hívjon! | 3. | Rákóczi imája | 4. | Asszony, hiába sírsz | 5. | Szállj, lélek, szállj! | 6. | Hol lehetsz most? | 7. | Nálad lakom |
|