A lemezen spontán, „rögtönzött” darabok hallhatók, de fontos jelezni, hogy a rögtönzésnek semmi köze az esetlegességhez, a pillanatnyi érvényességhez. Grencsó István és Dukay Barnabás öntörvényű, határozott, erős egyéniségek, akiket belső rend vezérel, ugyanakkor nyitottak is, és ezzel a nyitottsággal integrálnak új impulzusokat belső rendjükhöz.

Szemző és Miklós érzékenyen hangolódott rá kifinomult effektusokkal Grencsó és Dukay összeszokott, egylelkű zenéjére, szükség szerint gazdagítva annak hangzását. Külön említést érdemel Miklós Szilveszter, aki zörejeivel, koppanásaival, dobbanásaival emancipált instrumentumként, és nem ritmusszekcióként használja hangszereit, és még véletlenül sem üt egyetlen jazzes ritmust sem.

Grencsó István - szoprán-, alt- és tenorszaxofon, basszusklarinét, fuvola
Dukay Barnabás - zongora
Szemző Tibor - piccolo, fuvola, basszusfuvola
Miklós Szilveszter - dobok, ütőhangszerek