A Vodku egy Budapestről induló közép-európai zenei áramlat, amely immár 22 éve hullámzik szerte a világban. Hol lassan csörgedezik, mint az alföldi csermely, hol zúgva száguld, mint a hegyi folyó. Hátán világ és zene, dallam és szöveg, hangok és hangszerek, és három nemzedék lelkes zenészei hajóznak. Kacskaringós útjukat többnyire napfény és öröm kíséri, az örvényeken és viharokon pedig bátran verekszik át magukat. Nincsenek egyedül: a partról mindig integet valaki, és van, hogy az egész falu összesereglik. Ilyenkor a hajó kiköt, és megszólalnak a dalok, régiek és újak vegyesen. Aztán folytatódik az út, mert hajózni muszáj, ám mielőtt továbbindulna az ismeretlen óceán felé, a kis hajó leír még egy kört.
Takács Szabolcs - basszusgitár, bőgő
Bakos Csaba - tapan, derbuka, cajon
Szabó Árpád - hegedű, mandolin
Bata István - gitár
Nemes János - szaxofon, fuvola
Vázsonyi János - szaxofon
Bede Sarolta - ének, harmonika, furulya, kazu
1. | Kupleráj | 2. | Ballada | 3. | Mit akar az eső | 4. | Novo Bersh | 5. | Madaras | 6. | Ázott széna | 7. | Albán | 8. | Árnyéktánc | 9. | Paploma | 10. | Jósolj nekem, cigánylány | 11. | Micsoda férfi | 12. | Nyakak a jégen | 13. | Csujogató | 14. | Ingyen nincsen sör | 15. | Világos | 16. | Népdal |
|