"Ki tilthatja meg hát, hogy újraálmodjuk azt a kort, és betöltsük a hiányokat egy fajta rekonstrukciós játékot játszva? Mi lett volna, ha...? Ilyen játékos kedv és szándék vezetett, amikor ezeket a műveket írtam. Ám én ezt a játékot, mint a gyermek, halálosan komolyan gondolom. Hogy pedig nem hiába tettem, azt a művek fogadtatása is bizonyítja, meg az, mennyien biztattak, hogy írjak még, tegyem közzé mindazt, ami eddig született. A legnagyobb dicséretnek, amit többektől is hallottam, azt veszem, hogy ezek közönségbarát művek. Ezt a megjelölést azért tartom fontosnak, mert erről a szempontról a mai szerzők néha megfeledkeznek és egymásnak komponálnak. Köszönöm mindazoknak, akik biztattak, biztatnak! A másik szempont, amely vezérelt, az ökumenikus gondolat. Úgy érzem, hogy keresztény/keresztyén egyházaink feladata manapság nem a különbségek hangsúlyozása, hanem az egymáshoz való közeledés, a közös kiindulási alap megtalálása. Mi lehetne más, ki lehetne más ez a közös alap, mint magának Jézus Krisztusnak személye? Ő az, aki összeköt bennünket szeretetével. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Áldás békesség! Erős vár a mi Istenünk! Egy az Isten!" Virágh László
Corvina Consort
Ars Longa kamaraegyüttes
Sonatores Pannoniae
Közreműködik:
Zádori Mária - szoprán
Bódiss Tamás - orgona
Szabó István - lant
1. | De resurrectione (korálpartita a 4) | 2. | Pünkösd napja (a 3) | 3. | Minékünk adattassék (a 4) | 4. | Veni, creator Spiritus (motetta a 4 / 6) | 5. | Veni in hortum meum (motetta a 5) | 6. | Adjunk hálát (korálvariációk) | 7. | Balassi: Bocsásd meg (korálvariációk) | 8. | Nyitány | 9. | Magasztalja az én szívem | 10. | Mert kegyessen megtekinté | 11. | Mert én vélem nagy dolgakat | 12. | És az ő irgalma vagyon | 13. | Az kevély gondolatúknak menten / Az hatalmas gonoszakat | 14. | Az nyomorult éhezőket | 15. | Izraelt, az ő szolgáját | 16. | Az miképpen szólott vala |
|