A Gáyan Uttejak Orchestra gyökerei a XIX. század végéig nyúlnak vissza, hiszen a zenekart létrehozó, 1981-ben Magyarországon megalapított Gáyan Uttejak Society előképét, a Gáyan Uttejak Mandalit, Navraojji Kabraji és V.N. Bhatkhande, 1870 és 1917 között működtette Mumbaiban. A Society 1984-ben kibővült egy Kelet-Európában egyedülinek számító Keleti Zenei Archívummal, a Gáyan Uttejak Stúdióval és a sok nemzetiségű Gáyan Uttejak Orchestrával, a mostani GUO közvetlen elődjével.
A GUO zenéjében nem létező, mitologikus világok zenéi és az Európán kívüli magas kultúrák zenei hagyományai ötvöződnek egy lehetséges, de a megvalósult világzenétől gyökeresen eltérő globális ámde virtuális zenei nyelv kialakításának gyakorlatával.
A több mint 50 kiadott lemezt és CD-t maga mögött tudó zenekar futurisztikus zenei kompozíciói holland, német, amerikai, görög, indiai, francia, angol és magyar kiadók gondozásában kerültek publikálásra, és világszerte a számos díjat nyertek, többek között a magyar hagyományos népzene újraértelmezéséért adományozott nagydíjat Németországban, az év lemeze díját Új-Zélandon, a Margen-fődíjat Spanyolországban és az Octopus-díjat Franciaországban.
A GUO előadásain a tradicionális hindu-mohamedán és a klasszikus ázsiai zenei világok eredeti hangszerelésben, egyben a hagyományos hangszerek által vezérelt élő-elektronikus hangszintézist is megvalósítva szólalnak meg, hűen a GUO XXI. századi hagyományaihoz.

2010-ben egy új civilizáció bukkant a felszínre, összetört romjai közt relikviák, tárgyi emlékek és Noé bárkájának korhadt roncsai, tele a jövő emlékeivel és többek közt egy hiányos etnomuzikológiai zenei gyűjteménnyel, melyet a későbbi korokban a Guo Kollekció néven katalogizáltak. Később, a „Transociety Paradigma” megvalósulásaként, illetve korunk Zeitgeisttípusú mozgalmainak egyik oldalágaként létrejött az Ars Guothica Nova irányzata, melynek elsődleges célja a Guo Kollekció feldolgozása volt. A restaurált anyag aGáyan Uttejak Orchestra koncertrepertoárjának „Entrasociety Live” fejezeteként ivódott a köztudatba.
Itt a négy Hungisthāni elektro-szeráf által celebrált levitáció aktusa valósul meg, ahol a moduláris bioelektronika, az acid-mémek mátrix-topológiája, a szintetizált karcinogén szilikon PCMszekvenciák, az asztrál-hallucinogén hangszerelés hindusztáni stīlusa vagy az analizált interstelláris spektrum-minták polifonikus alkalmazása és a geometrikus fraktálhurkok programozása, illetve a keverés pythagoreusi módja egy mémetikus pókhálót vontak a század elidegenedési trendje következtében növesztett foszforeszkáló acid-tudatokra és mint a XXI. század kifinomult „prána of transocieté”-je jelenik meg az élő előadás résztvevőinek holotudatában.

Hortobágyi László – rudra-vina, sitar, surbahar, computed mémesis
Mótyán Tibor – tablá-tarang, tablá, jidaki
Kosztyu Zsolt – basszus, samplerek, effektek
Nádházi Tamás – dob, gong, samplerek
Gáyan Uttejak Orchestra