A katonai induló a katonazene, a katonadalok leglátványosabb, legünnepélyesebb, ma már szinte kizárólag instrumentális (hangszeres) darabjai. Tudni illik, hogy az induló magyar földön az osztrák-magyar "együttélés" idején nyerte el későbbi formáját, erre utal a "marsch", vagyis induló szóból magyarosodott masírozni igénk. Korábban, pl. a kuruc kor idején az indulók olyan egyenletes, feszes dallamú népdalok voltak, amelyeket mindig énekeltek, és amiket erős hangú fúvós hangszerrel (tárogató, kürt) és dobbal kísértek. A szabadságharc idején az induló jelentős szerepet kapott, de hivatalosan csak az osztrák indulók voltak elfogadottak. A Monarchia, a reformkor idején a klasszikus zenében is megjelent, a magyar zeneszerzők nemzettudattól vezérelve, tiltakozásból (Liszt, Erkel, Egressy, stb.), míg a külföldi zeneszerzők (Berlioz, id. J. Strauss, stb.) többnyire szolidaritásból komponáltak magyaros indulókat. A világháborúk idején számtalan reprezentatív katonainduló keletkezett, főként a dicső történelmi múlt korszakait megidézve, a megcsonkított ország küzdeni akarását, érzelmi túlfeszítettségét reprezentálva.
1. | Népi dallamokból: Rákóczi induló | 2. | Egressy Béni: Klapka induló | 3. | Erkel Ferenc: Hunyadi induló | 4. | Müller József: Kossuth induló | 5. | Müller János: Fejérváry induló | 6. | Kraul Antal: Magyar Díszmenet induló | 7. | Dávid Péter: László Király induló | 8. | Lehár Ferenc: Delegció induló | 9. | Fricsai Richárd: Magyar vér induló | 10. | Fricsai Richárd: I. honvéd gyalogezred induló | 11. | Pécsi József: Katonavér induló | 12. | Borsay Samu: Szamosmenti induló | 13. | Lehár Ferenc: Losonci induló | 14. | Figedy Sándor: Magyar Lovassági induló | 15. | Erkel Ferenc: Magyar Himnusz (B-dúr) | 16. | Egressy Béni: Szózat (B-dúr) | 17. | Pécsi József: Kossuth emlékére (március 15-re) | 18. | Doppler - Dohos: Honfi dal (október 6-ra, 23-ra) | 19. | Felhívójel | 20. | Ünnepi szignál | 21. | Il Silenzio | 22. | Ébresztő jel | 23. | Takarodó |
|