Edward Butch Lacy 1947-ben született a Virginia állambeli Richmondban. 6 éves kora óta zongorázik, trombitán játszik és 12 évesen megalakította első jazz quartet-jét, amelynek első koncertjét közvetítette a richmondi rádió. Hangszeres és zeneszerzői tanulmányait Washingtonban, San Diego-ban és New Yorkban folytatta. Több zenét komponált amerikai rádiók és TV-k számára, amelyekkel számos díjat nyert – többek között Emmy-díjat a „Bálnák nem akarnak meghalni” című film zenéjének megírásáért. Zongoristaként olyan neves zenészekkel játszott, mint Art Pepper, Frank Rosolino, Charles Mc Pherson, Dee Dee Bridgewater, Toots Thielmann, Lee Konitz, Chet Baker, Thad Jones vagy Ernie Wilkins. A ’80-as években Sarah Vaughan –t kísérte triójával, de vezette Count Basie és Henry Mancini zenekarát is. 1982-óta Dániában él, a Dán Rádió Big Bandjének és Szórakoztató Zenekarának vezetőjeként dolgozik mint zeneszerző és hangszerelő. A rádió zenekarai mellett komponált balett zenét, színházi zenét és tanított is a Koppenhágai konzervatóriumban. Emellett számos pedagógiai írása is megjelent.
Budapest Jazz Orchestra és Butch Lacy 2000 augusztusában találkozott először egy mesterkurzus alkalmával, amelynek zárásaként egy három koncertből álló mini turnén mutatták be az egy hét alatt megtanult Butch Lacy szerzeményeket. A Dániában élő amerikai zeneszerző hangszerelései és a tőle kapott szakmai instrukciók és az ő szellemisége a mai napig nagy hatással van zenekarra. A kezdetek óta tartó rendszeres kapcsolattartás és konzultáció olyan ösztönzőleg hatott mindkét félre, hogy együttműködésüket folytatva 2010-ben megállapodtak egy közös lemez elkészítésében. Júliusban a Zsámbéki Jazz Open közönsége élőben hallhatta a már elkészült kompozíciókat, az év végére pedig elkészült a zenekarra írt többtételes lemezanyag. Butch szinte napi kapcsolatban volt a tagokkal a komponálás időszakában és a felvételi munkálatokban is személyesen részt vett. Az eredmény egy rendkívül színvonalas, szórakoztató és minden szempontból egyéni album lett, amelynek a címe is a hangos örömzenélést tükrözi: A Noiseful Joy!
1. | An Orcra's Glissandos (9:05) | 2. | The Meeting Place (11:31) | 3. | Here's Zoli (11:04) | 4. | A Noiseful Joy (8:14) | 5. | Butterflies in Slow Motion (9:35) | 6. | Agishigadah! (11:09) |
|