Míg az első, 2009–ben megjelent album elsősorban feldolgozásokra épült, a Fokadelic CD-n saját zene hallható, saját szövegekkel. A zenei munkafolyamatra mindenekelőtt a csapatmunka, és a szabadjára engedett kreativitás volt jellemző. A tagok szívesen próbálták ki magukat új hangszereken, így az alaphangszereken kívül például citerát, buzukit, bendzsót és kalimbát is használtak a felvételek során. Továbbra is jellemző az izgalmas nemzetköziség, az új dalok a magyar mellett spanyol, roma, bolgár nyelveken csendülnek fel. Ez a sokféleség a zenekar sokszínű világlátását tükrözi, a dalok pedig összetéveszthetetlen, különleges egységgé forrnak össze a Fókatelep zenéjében. Ahogy az első albumon, most is neves vendégek szerepelnek a lemezen: a Budapest Bárból ismert Farkas Róbert (hegedű és tangóharmonika), a legjobb férfi cigány énekesként számon tartott Balogh Gusztáv, a Napra Hegedűs Mátéja (hegedű) és az ex-Anselmo Crew Kerényi Ákos (bongó).

Oláh Annamária - ének, furulya, kalimba, ütőhangszerek, hegedű
Biljarszki Emil - billentyűs hangszerek, szájharmonika, gitár, citera
Csányi Viktor - dob
Jócsik János - ütős hangszerek
Somogyi Ferenc - basszusgitár, dobok
Szalay Péter - gitár, ír buzuki, vokál

Közreműködik:
Farkas Róbert - hegedű, tangó harmonika
Balogh Gusztáv - ének
Hegedűs Máté - hegedű
Soós Tamás - furulya
Kerényi Ákos - bongó

A Fókatelep zenekar 2007-ben alakult Korai Öröm tagok rendszeres jam session-jei alapján, kezdetben még „Korai Jam Session” néven. Oláh Annamária énekesnő csatlakozásával a kezdeti, instrumentális darabok fokozatosan nyerték el mostani dalformájukat, s a zenekar improvizálós, belassult, ambient-sátras („fókatelep”) szabadcsapatból markáns, pszichedelikus folk- rock együttessé alakult. A kezdeti kis klubkoncertek után a zenekarnak egyre nagyobb, rangosabb helyszíneken nyílt módja a bizonyításra. Így többek között sikeres koncertet adott több vidéki nagyvárosban, vagy pl. a Szépművészeti Múzeum Hundertwasser kiállításának zárónapján is.
Első lemezén a zenekar elsősorban a magyar, de olykor bolgár, francia, vagy akár indiai nép-és műdalok világába kalauzol minket, energikusan, rockosan előadott zenei formákkal kísérve. A Fókatelep, bár zeneileg több, látszólag egymástól távol álló stílusból is merít, (népdal, sanzon, metál, elektronika) egyik mellett sem kötelezi el magát, inkább ezek sajátos keveréke alakítja, határozza meg a sajátos „fóka-soundot”. Így pl. hallhatunk indiaias „raga-rockot” (Yallah Yallah), lassan hömpölygő, doomosan súlyos „zongora-metált” (Szállj el), a Szomorú Vasárnap feldolgozásával pedig egy igazán magyaros, trip-hop elemeket is használó dal született: hiszen szövegben, hangulatban mi más is képviselhetné jobban e műfaj magyar változatát, mint Seress Rezső világszerte ismert klasszikusa?
Az ethno-folk érzést Annamari szárnyaló éneke mellett tovább erősíti Nikola Parov vendégszereplése is, aki több dalban játszik tradicionális fúvós hangszereken, ill. hegedűn. Három szerzemény (Indulj el…; Hej, búra- búra…; U Stankini) erejéig saját gyökereiket is felidézik: ezek a Korai Öröm ’97-es, ill. 2001-es albumán található témák „újrahasznosításából” születtek, így nem véletlenül lehetnek majd ismerősek a zenekar rajongóinak.

Oláh Annamária – ének, tánc
Szalay Péter - gitár
Somogyi Ferenc – basszusgitár
Csányi Viktor – dob, ütőhangszer
Jócsik János – ütőhangszer
Biljarski Emil – billentyű

Közreműködik:
Nikola Parov – gadulka, duda, klarinét, hegedű, kaval
Bulecza Noémi – cselló
Hajdu Kornélia – hegedű