Rockinform
Oct , 2002 12: AM
A merengőhöz
Hogy a hiteles népzene még meddig állja a harcot a gőzerővel nyomuló világzene minden műfajt összemosó ártalmaival, annak csak a jó Isten a megmondhatója. És persze azok a művészek, akik nem adják át a terepet és kitartanak eredeti elképzeléseik és őseiktől örökölt hagyományaik mellett. A Bálványosváralján (Erdély) született Máté Sándor közéjük tartozik. Sajátossága, hogy eleinte román nemzetiségű fiatal zenészek kíséretében magyarul énekelt. Az ifjú tárogatós elsajátította a furulya és a pánsíp mesterfogásait is. 1987-ben áttelepült Magyarországra és mintegy 14 éves hallgatás után, csak idén jelentkezett ismét munkára, hogy a bevezetőben említett hagyományokat átadja az utókornak. A lemez sajátossága, hogy a szöveggel is bíró dalokat kizárólag hangszerekkel szólaltatja meg bandája kiséretében. Vezetőjük Urszuly Kálmán a legkiválóbb kolozsvári zenészekből álló zenekara harmonikát, hegedűt, cimbalmot, bőgőt, brácsát fog vallatóra. A Szamos-Maros vidékéről származó, napjainkban is élő népdalokat a Kárpátoktól a Tátráig játszák és éneklik. Az Által mennék én a Tiszán, Ritka árpa – ritka búza, Bújdosik az árva madár a magyarság minden búját, baját és olykor örömét is a világ tudtára adja. A többségében tárogató vezetésű számok eleve nem a féktelen jókedv, sokkal inkább a merengés szószólói, ami persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyik-másik tétel ne adna pikáns zamatot egy lakodalmas ház forgatagának.
Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, hangulatos, sajátosan magyar kiadvánnyal van dolgunk és csak hálát adhatunk annak, akinek sikerült rávennie Máté Sándort a lemez elkészítésére.
Szaki
|